Sevdalinkák egy bosnyák kávéházból
A sevdalinkák töretlen népszerűségének egyik oka, hogy a maguk intenzitásával és szépségével a legerősebb érzelmeket mozgatják meg mind az éneklőkben, mind a hallgatókban. A könnyeket is gyakran előcsaló dalokat hagyományosan a saz nevű hangszerrel, ma pedig legfőképp harmonika-kísérettel adják elő, mely a zenei árnyalatok végtelen lehetőségeivel ruházza fel a dallamokat. A szerelem melankóliájáról nemcsak egyedül, de társaságban is énekelnek a bosnyák emberek. A zenével kísért összejövetelek legjellemzőbb tere pedig a kafana, vagyis a kávéház, melynek fogalma az oszmán uralom közvetlen kulturális öröksége a Balkánon. Varga Veronika, Réti Benedek és Horváth Bálint koncertjén ebbe a mélyen emberi, varázslatos világba nyerhetünk betekintést a sevdalinka meghatározó előadóinak leghíresebb dallamain keresztül, kiegészülve azokkal a személyes gondolatokkal, amelyeket a zenészek fogalmaztak meg a múltat a jelennel összekötő sevdalinkák kapcsán – amelyek nemcsak a szerelmeseket, de a szerelemre vágyakozókat is elbájolják.
BudaPesme: Horváth Bálint – tamburák, ének; Réti Benedek – harmonika; Varga Veronika – ének, nagybőgő
A sevdalinka műfaja a Balkán talán legsokszínűbb országa, Bosznia-Hercegovina történelmében gyökerezik, de lelkülete az egész Balkánt magában rejti, ereje évszázadok emberi tapasztalatiból és legelemibb érzelmeiből táplálkozik – nem csoda, hogy a sevdalinkákat néhányan a lélek tükrének is nevezik. A török sevda szó jelentése: szerelem, a sevadlinka pedig nem más, mint egy másik ember iránt érzett szerelmi sóvárgás zenei kifejeződése, a szerelem leírhatatlan ezerarcúságának énekben elmesélt formája.
A Tanac nemcsak egy színpadon táncokat bemutató néptáncegyüttes, hanem egy olyan szellemi műhely, ahol mindent a hazai horvát népcsoportok hagyományos kultúrája gyűjtésének, bemutatásának és továbbadásának rendelünk alá. A színpadi szerepléseken, fesztiválokon, táborokon, táncházakon túl kiemelten fontos a kiadói tevékenység.
A magyarországi horvátok népviseleteit bemutató könyvsorozat első része 2016-ban jelent meg, Baranyai horvát népviseletek – Bosnyákok címmel. Azóta még három kötetet sikerült megvalósítani (Dráva menti sokacok, Dráva menti horvátok, Mohácsi sokacok), ill. az első kötetet bővített kiadásban újra megjelentettük.
A könyvek hármas beosztást követnek. Az első részben a fotográfus szemével tekintünk a népviseletekre: hogyan hordják a különböző korosztályok a teljes viseletet. A második részben a néprajzi gyűjtő szemével vesszük szemügyre egyre közelebbről az egyes ruhadarabokat. A harmadik rész a családi albumokból származó régi fényképeké.
A ViGaD együttest három fiatal népzenész hívta életre. Nevük az alapító tagok keresztneveinek kezdőbetűiből álló mozaikszó, Vince, Gáspár és Dániel. A nemrégiben Csőke Dávid hegedűs szólistával kvartetté bővülő formáció a délszláv népzene dallamait szólaltatja meg olyan különleges hangszerekkel mint a tambura. Fiatal koruk ellenére több olyan rangos koncertteremben is fellépett az együttes mint például a MüPA vagy a Pesti Vigadó, de rendszeresen muzsikálnak táncházakban is.
Tagok:
Csőke Dávid – hegedű, brácsa tambura, szaxofon
Eredics Vince – harmonika
Zetelaki Dániel – tambura
Zetelaki Gáspár – tambura, derbuka
Vendég: Popovics Deján - bőgő, Wertetics Szlobodán - harmonika, Király Dávid - duda, Szabó Milán - basszprím, tapan
A Tanac 2023-ban ünnepelte fenállásának 35. évfordulóját. Az együttes/egyesület feladata a kezdetektől máig a hazai horvátok hagyományainak gyűjtése, megőrzése és továbbadása.
Repertoárján szerepelnek a Balkán népeinek táncai is.
Honlap: www.tanac.hu
A Vrbje Népi Együttes (HR) a Tanac műsorának horvátországi vendége. Műsoraikban szűkebb hazájuk, a Nova Gradiška környéki falvak (Szlavónia) néphagyományait mutatják be. A mostani szereplésen az aratási népszokás kerül a színpadra, ahol a minden ének, tánc és imádság a jobb termésért volt.